A 2010. évi csúcs 1.431,25 dollár... (december 7.)

Az IMF a 2009 szeptemberében kezdődött programja keretében legutóbb 403,3 tonna aranyat adott el tartalékaiból. A teljes eladott mennyiség a globális bányakínálat mintegy 15 százalékát jelenti a GFMS Ltd. londoni kutatószervezet adatai szerint. Az IMF aranyának több mint a felét India, Sri Lanka, Mauritius és Banglades központi bankjai vásárolták meg. Az azonnali szállítású arany ára Londonban unciánként 3,07 dollárral 1388,67 dollárra emelkedett. Az árfolyam idén 27 százalékkal emelkedett, a csúcsot december 7-én érte el, 1431,25 dollár/uncia szinttel. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint elsősorban az IMF eladása mozgathatta a piacokat, az eurózóna bankjai az utóbbi időkben nem kezdeményeztek jelentős aranyeladásokat. Az arany az előző héthez hasonlóan csekély forgalom mellett ismét enyhe mínusszal zárta az elmúlt kereskedési hetet. Holott a december szezonálisan erős az aranypiacon, az év utolsó hónapja eddig nem hozott érdemi előrelépést az árfolyamokban. A hónap második felében láthatunk azonban még fellángolást, hiszen a fundamentális árfolyam-befolyásoló tényezők továbbra is kedvező képet mutatnak az Aranypiac szerint, olvashattuk a Napi világgazdaságban.

BÁV árverés...

Ékszer-, illetve ezüstaukcióval zárta az évet a BÁV december 7-én és 8-án, látványos eredményekkel. Az ékszernap is jól sikerült, de az ezüstön még inkább lehetett érzékelni, hogy a válság nagyon megdobta a keresletet. Hozzájárult a sikerhez az is, hogy az összes tétel rendbe hozva, letisztítva, a legjobb formájában várta a licitálókat. Szinte kivétel nélkül minden elkelt, azt a 3-4 darabot, ami elsőre nem ment el, visszakérték. Olyan tárgyak is vevőre találtak, amilyenek korábban nem, például egy ezüstsodrony színházi táska. Ilyen sok szekrényben porosodott reménytelenül, most viszont 20 ezer helyett 60 ezer forintért elvitték. Sok "elszállásnak" is tanúja lehetett a közönség: a pesti negyvenes évekbeli hólyagos gyümölcskínáló ára 90 ezerről 1 millióra ment fel, ugyanidáig jutott 330 ezerről az azonos korú levesestál, Bachruch Antal mesterjegyével. Szemmel láthatóan általában a tálakat, gyümölcskínálókat keresik leginkább: magas a nemesfémtartalmuk, szépek és használati értékük is van. Itt a két-háromszoros növekedés az átlag, ha pedig a készítőjük is ismert vagy van valami különlegességük, akkor ennél is több lehet. Polgár Kálmán készítette például azt a gerezdelt tálat, amelynek ára 75 ezerről 240 ezerre nőtt, de az ismeretlen kéz alkotta német szecessziós gyümölcstál árát is felverték 120 ezerről 440 ezerre. Egy kétkilós páros úrvacsoratál 440 ezer forintért kelt el. Vevőre találtak a 6 és 12 személyes evőeszközkészletek is, pedig két éve még gyakran megmaradtak. A "helyes kis tárgyak" minden karácsonyi aukción vonzó árakon kezdenek, hogy aztán jóval többért lehessen őket hazavinni a fa alá. Most a teaszűrők drágultak 12 ezerről 42-46 ezer forintra, kis poharak és vázák 20 ezer körüli árakról 30-70 ezer körüliekre, egy persely 70 ezerre.  Az ékszerek is jól mentek, többségében elkeltek a brillek is, az áruk is emelkedett. A legdrágább egy fülbevalópár lett két régi csiszolású gyémánttal, 3,6 millióért, valamint egy nyaklánc-karkötő szett fehéraranyból, brillekkel kirakva, 3,2 millió forintért. Az órák közül egy kék számlapos, 1980-as arany Patek Philippe érte el a legmagasabb árat, 1,8 milliós leütéssel.

Forrás: Napi Gazdaság

Magyar Nemzeti Bank aranytartaléka még csak most kezdi megközelíteni a 3 tonnát...

Kína minden szabad pénzeszközét aranyba fekteti, a sanghaji aranytőzsdén igazi aranyláz van kialakulóban. A piaci hírek szerint a nemrég alapított tőzsdén, a fizikai arany forgalma már a napi 6,5 tonnát is túllépte. A fenti adat nem túl meglepő, hiszen tudjuk, hogy a világ egyik legnagyobb aranykészletével rendelkező országról van szó, akinek aranytartaléka meghaladja az 1050 tonnát. A görög jegybank is aranyba menekíti a pénzét, készlete mára már meghaladja a 100 tonnát is. Példaként megjegyzendő, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranytartaléka még csak most kezdi megközelíteni a 3 tonnát. A mostanság kialakult árfolyamsávból is kitűnik, hogy nemcsak Európából kezd kifogyni az arany, máshol is kezd az aranyellátás kissé megtorpanni, a szállítások akadoznak. A kisebb súlyú aranyrudakra akár  két – három hetet is várni kell, az árak pedig valósággal elrugaszkodtak. A magyar piacon jelenleg 9250 és 9500 Ft. között lehet grammonként színaranyat vásárolni. A szakértők és elemzők szerint, idén már árkorrekció nem lesz.

Az aranyba vetett hit töretlen...

A nyersanyagpiac biztos alapokon áll, míg az amerikai tőzsdék bizonytalankodnak. Az aranyba vetetett hit töretlen, még mindig a legbiztonságosabb értékmentő eszköz annak ellenére, hogy a dollár kezd erőre kapni. Már megtanulhattuk, hogy a dollár erősödése általában az amerikai fizetőeszközben denominált eszközök leértékelődését eredményezi - kivéve az aranyat - mostanában... A magyarázat az európai adósságválság, illetve a dollár gyengülésétől való félelemben rejlik. A fentiekre utalva kijelenthetjük, hogy a nemesfém a legnagyobb nyertese a piaci bizonytalanságoknak. Az aranyárfolyam emelkedését változatlanul a Fed újabb monetáris engedékenysége, az eurózóna periférikus országainak adósságproblémái, az ázsiai erős nyersanyag igény, továbbá a geopolitikai kockázatok generálják.

2010. november 06. - 2010. december 06.

A világbank elnöke visszatérne az aranystandard rendszerhez...

A Világbank elnöke visszatérne az aranystandard rendszerhez. A korábbi szisztémát szerinte a mai viszonyokhoz kellene igazítani, ez azonban nem aratott osztatlan sikert a jegybankok körében. Ez utóbbiak szerint ugyanis az aranybánya-társaságok súlya túlságosan megnőne a világban. A világ vezető gazdaságainak meg kéne fontolniuk egy módosított aranystandardrendszerhez való visszatérést - jelentette be a közelmúltban Robert Zoellick, a Világbank elnöke. A mintát a nyolcvanas évek eleje-közepe szolgáltatja, amikor az amerikai kormány egyfelől ellenállt a törvényhozás protekcionista törekvéseinek, másfelől meggyőzte a világ akkori vezető hatalmait, hogy működjenek együtt a dollár árfolyamának gyengítése, majd stabilizálása érdekében. Zoellick szerint a G20 országainak olyan párhuzamos reformokban kellene megállapodniuk, amelyek megalapozzák a gazdasági növekedést, például az USA-nak és Kínának meg kellene állapodnia a jüan fokozatos felértékeléséről és ezzel egyidejűleg a külkereskedelmet korlátozó amerikai intézkedések elhagyásáról. A legerősebb országoknak vállalniuk kéne, hogy csak kivételes esetekben és csak a többiekkel egyeztetve tesznek lépéseket devizájuk árfolyamának szabályozása érdekében. Az elnök szerint a világ vezető valutáinak részvételével létre kellene hozni egy új Bretton Woods-i rendszert, amelyben elődjéhez hasonlóan az arany is szerepet kaphatna, mint az inflációval, a deflációval és a devizaárfolyamok alakulásával kapcsolatos piaci várakozásokat jelző értékmérő. Az Amerikai Egyesült Államok először 1792-ben adott hivatalos pénzügyi szerepet az aranynak, amikor a Kongresszus a nemzeti valutát arany- és ezüstalapra helyezte, ezzel garantálva a papírpénz korlátlan aranyra, illetve ezüstre válthatóságát. Az 1930-as években bekövetkezett nagy gazdasági válság idején a legtöbb ország kénytelen volt leválasztani valutáját az aranyról, hogy megpróbálják stabilizálni a gazdaságukat. Az arany hivatalosan 1944-ben került vissza a világ pénzügyi rendszerébe, mikor a második világháborút követően Bretton Woodsban megalkották az aranydeviza-rendszert, egy olyan monetáris rendszert, melyben egy ország pénzének értéke a törvény által megszabott módon az arany egy rögzített mennyiségével volt egyenlő és a belső valuta meghatározott mértékben aranyra váltható bankjegyek formáját öltötte. Az aranypénzrendszer hatásaként az ország valutaárfolyama a többi aranypénzhez képest szűk határok között állandósult.

A rendszer 1971-ben szétesett, mivel a csökkenő amerikai aranykészletek és a dollár iránt megnövekedett kereslet nem tették lehetővé a dollár fix áras aranyra válthatóságát. A rendszer alapvető problémája azon az ellentmondáson alapult, hogy a dollár, mint nemzetközileg elfogadott tartalék valuta és fizetőeszköz szükségképpen együtt járt az amerikai fizetési mérleghiánnyal. Ez aláásta a dollár stabilitásába vetett nemzetközi bizalmat, aminek egyetlen kézzelfogható alapja az aranyraválthatóság maradt. Ezt pedig az Amerikai Egyesült Államok egyre kevésbé tudta vállalni az aranykészletek folyamatos csökkenése miatt. Az arany iránti kereslet azonban a Bretton Woods-i rendszer összeomlása után sem csökkent, mivel azonban a rögzített áron történő átváltás megszűnt, megteremtődött az aranynak, mint tőzsdei terméknek a forgalmazási lehetősége. Amerikában 1974 végén indult be a határidős aranykereskedés, mellyel egyidejűleg véget vetettek az amerikai állampolgárokra vonatkozó, az arany magántulajdonlásáról szóló, 41 évig tartó tilalomnak.

Forrás: Napi gazdaság