Az aranyfedezet a XIX. században elterjedt bankjegy-kibocsátási rendszer volt, amelyben eleinte a pénz kibocsátásához 100%-os aranyfedezet volt kikötve. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy egy ország annyi bankjegyet bocsáthatott ki, amennyi aranytartalékkal rendelkezett. Eleinte a pénzhelyettesítőket a jegybank köteles volt aranyra váltani, majd később megszüntették ezt a gyakorlatot.
A fordulat 1944-ben következett be, a Breton Woods-i világrend létrejöttével az amerikai dollárt tették meg a kulcsvalutává (vagyis világpénzzé), a többi valuta árfolyamát pedig a dolláréhoz rögzítették, így létrejött a fix valutaárfolyamok rendszere. Aranyfedezet ezentúl már csak a dollár mögött volt.
Az újabb fordulat az 1970-es évek közepén következett be, amikor a dollár mögül is eltűnik az aranyfedezet, de megmaradt a világpénz szerepe. Ekkor az arany elvesztette a pénzfunkcióját, más néven az arany demonetizálódott és ezzel létrejött a modern pénz.
A fordulat 1944-ben következett be, a Breton Woods-i világrend létrejöttével az amerikai dollárt tették meg a kulcsvalutává (vagyis világpénzzé), a többi valuta árfolyamát pedig a dolláréhoz rögzítették, így létrejött a fix valutaárfolyamok rendszere. Aranyfedezet ezentúl már csak a dollár mögött volt.
Az újabb fordulat az 1970-es évek közepén következett be, amikor a dollár mögül is eltűnik az aranyfedezet, de megmaradt a világpénz szerepe. Ekkor az arany elvesztette a pénzfunkcióját, más néven az arany demonetizálódott és ezzel létrejött a modern pénz.
Forrás: www.ecopedia.hu
