Rövid- és középtávon eshet az arany árfolyama, de
hosszútávon nem látszik az emelkedő trend megtörése. Az aranyár elmúlt
időszakban látott csökkenése része egy 18 hónapja tartó, alapvetően egészséges
konszolidációs folyamatnak. Ezt megelőzően két éven át emelkedett az árfolyam
igen lendületesen. Az árfolyam hullámzása egy a természetben gyakran megfigyelt
cikluselmélet szerint zajlik – emelkedésre mindig korrekció a válasz. Mégis
vannak, akik már kikiáltották az aranykor végét. Különösen a Goldman Sachs befektetési bank elemzői vélekednek így,
akik az idei évre 1.600 dolláros, jövőre pedig már csak 1.450 dolláros
átlagárat jövendölnek. Nem ennyire pesszimisták a legnagyobb japán befektetési
bank, a Nomura és az amerikai Bank of America Merrill Lynch szakértői. A japánok 2014-ben
1.750 dollárra várják egy uncia arany árát, míg az amerikaiak 1.838 dollárra. A Goldman nem túl meggyőző
indoklása szerint az amerikai gazdaság gyorsabb ütemben áll talpra, mint amire
eddig számítani lehetett, és ez emelkedő (reál-)kamatokat eredményezhet a
befektetők számára. Márpedig a növekvő kamatok az arany igazi ősellensége,
mivel ezáltal nem csak fékeződik az inflációs nyomás, de a kamatot nem termelő
arany még le is maradhat a biztonságos bankbetéttel folytatott versenyben.
Február elején még úgy tűnhetett, hogy küszöbön áll az 1.700 dolláros
árfolyamérték ostroma az aranynál, de nem sokkal később már kezdetét vette az
árfolyam erőtlen hanyatlása. 1.635 dollárnál aztán átszakadt egy fontos
technikai gát. Az itt elhelyezett stop-loss megbízások aktivizálódtak, ami
tovább gerjesztette az eladási hullámot. Néhány nap alatt meg is érkezett a kurzus
1.575 dollárhoz, ahol aztán egy első, egyelőre terhelhetőnek tűnő támaszra
talált. Bár a hosszútávon emelkedő trend továbbra sincs veszélyben, rövid- és
középtávon nem kevés pusztítást okozott az eladási lavina az arany piacán.
Forrás: aranypiac.hu
