A HVG cikkében olvashattuk, hogy Magyarországon mind kevesebben vásárolnak új ékszereket, míg a zálogházak forgalma viszont meredeken emelkedik. Ijesztő mértékben megnőtt a megélhetési zálogforgalom - erősíti meg Kármán Ferenc, a 2009-ben is enyhe forgalomnövekedést elért BÁV Zrt. igazgatója. A becsüsöknek viszont nagyon oda kell figyelniük, mert vészesen terjednek a hamisítások - fűzte hozzá Tűzkő Péter, a BÁV kereskedelmi vezetője, aki azzal példálózott, hogy előbb egy vidéki, majd két nappal később egy újpesti fiókjukban próbálták ugyanazt a hamis aranytárgyat beadni - a kuncsaft pechéjre mindkétszer ugyanannak az ellenőrző becsüsnek. A módszerek egyre kifinomultabbak: hoznak hamis aranyérméket, hamis aranylánc végére forrasztanak hamis fémjelet, az üreges arany tárgyakat folyadékkal, salakkal, rézzel, vagy bármi jó ötletnek tűnő anyaggal töltik fel, majd visszaforrasztják - figyelmeztetnek a szakemberek. "A hamisított ékszerektől az is megvédhetné a vásárlókat, ha rendeletben szabályoznák, ki nyithat ékszerboltot, és milyen feltételekkel - vélekedik Bornemissza Zoltán, majd hozzáteszi, hogy egykori hentesek, zöldségesek, kamionosok is belevágtak, akár szakértelem nélkül is az aranyüzlet nyitásba" - panaszolja. Miközben az aranyárut kevésbé keresik, egyértelműen sikertermék az ezüst, amelynek forgalomnövekedését minden, a HVG által megkérdezett ékszerkereskedő megerősített. Mint ahogy azt is egyértelműnek tekintik, hogy az új arany ékszerek piacának válsága még legalább biztosan egy évig eltart, amit csak a kellő tőketartalékot birtokló vagy mozgósítani képes termelők és kereskedők élhetnek túl. Utóbbiak, némileg felülről szemlélve az eseményeket, még azt is hozzá teszik: "legalább megtisztul a piac".
