Az aranypiac.hu elemzése szent estére.

Nem is olyan rég még 10% felett járt az idei év dollárban mért árfolyamnyeresége az aranynál. Hogy az év végén most mégis minden annyira másként alakul, mint ahogy arra korábban számítani lehetett, arra nehéz igazán jó magyarázatot találni. Lehet egy nagy piaci szereplő keze a dologban, aki abban érdekelt, hogy az év zárónapjára mesterségesen nyomja le az árakat, de lehet szerepe benne az USA költségvetését megtizedelő, küszöbön álló fiskális szakadéknak. Ez a fogalom a költségvetési hiány csökkentése céljából törvényileg már korábban eldöntött adóemelésekből és kiadáscsökkentésekből álló, tehát automatikusan érvénybe lépő intézkedéscsomagot takar, amely ismét recesszióba, más szóval gazdasági szakadékba taszíthatja az Egyesült Államokat.

 Az utóbbi öt hónap emelkedő trendje már december elején megtört az aranynál, és ezzel felsejlett egy további áresés lehetősége. Az azóta kirajzolódó markáns korrekció ennek ellenére váratlan fejlemény. Az erős támasznak gondolt 1.680 dollár környéki árfolyamszint ezúttal különösebb ellenállás nélkül esett el, nem úgy mint november első napjaiban, amikor még képes volt innét észak felé fordulni a jegyzés. Negatív fejlemény most, hogy ismét a technikailag fontos 200-napos mozgóátlag alá érkezett meg a nemesfém árfolyama, és ez szintén a medve-hangulatot erősíti. A közvetlen előttünk álló időszakban a jelenleg 1.613 dollár felé mutató hosszútávú diagonális trendvonal lehet az az árszint, amelyen a vevők nagyobb bizonyossággal visszamerészkedhetnek a piacra, és megfordíthatják az egyelőre csökkenő tendenciát.

Forrás: aranypiac.hu

...nem hatotta meg az arany árfolyamát...

2012. december 12. napján a FED úgy döntött, hogy újabb tőkét pumpál a gazdaságba, ami nem hatotta meg az arany árfolyamát, ugyanis a grafikonok esést mutatnak. Az elemzők arra számítottak, hogy a sárga fém a hírre megerősödik, de ennek az ellenkezője történt, hiába volt kedvező hangulat a nyersanyagpiacon. Többen úgy gondolják, hogy a spekulánsok már korábban ittak a medve bőrére és előre beárazták a FED döntését.

Goldman Sachs???

Valóban a Goldman Sachs verte le az arany árfolyamát, hogy aztán olcsóbban visszavásárolja? Ez állhat a sárga nemesfém novemberben elkezdődött olcsóbbodása mögött? – ahogy azt az 1970-es aranyboom idején magát kereskedőként degeszre kereső Mr. Gold, azaz Jim Sinclair állítja.
Sinclar október 21-én jósolta meg, hogy az aranyban utazó bankok eladási pozíciókat fognak nyitni, s a shortügyleteik hatására lejjebb ment árakon majd vételi megbízásokat adnak, melyek hatására a sárga nemesfém drágulásnak indul. Meggyőződése szerint a Goldman és kiemelt ügyfelei hatalmas aranyeladási pozícióban ülnek és csak arra várnak, hogy megfordítsák a trendet. S lám az október 21-én 1732 dolláros aranyár múlt csütörtökig, Mikulás napjáig 1693 dollárig ment le, majd ismét emelkedésnek indult, a hétfői napot már 1712 dolláron zárta. De ez az alig 2,3 százalékos olcsóbbodás tényleg akkora különbség, ami magyarázza Sinclair összeesküvés-elméletét? Mr. Goldnak eddig már többször is bejöttek megérzései. Hogy csak a legfrissebbet említsük, egy hónapja megjósolta, hogy az amerikai elnökválasztást követően a kínaiak aranyvásárlásba kezdenek. Ugyanakkor másik jóslatának megfogalmazásához, miszerint a pénzromlás az aranyár-emelkedéshez vezethet, nem kell nagy tehetség.  Árulkodó jel azonban, hogy a Goldman a múlt héten azzal nyugtatgatta ügyfeleit, bár az USA javuló növekedési kilátásai szükségtelenné tehetik a FED további mennyiségi lazításait, s az aranyár 2013-ban ismét növekedhet, e szcenárió megvalósulását a fiscal cliff, a költségvetési szakadék megoldatlansága kockáztatja. Vajon e csalafinta megfogalmazással a Goldman azt az érzetet kívánta kelteni klienseiben, hogy esetleg téved az arany árfolyamának alakulását illetően? Meglehet, hiszen – hogy az elhintett kételyekre ráerősítsen – arany célárait lejjebb vitte: a három havit például 0,8 százalékkal, 1825 dollárra, a hat havit 7 százalékkal, 1805 dollárra, a 12 havit 7,2 százalékkal, 1800 dollárra, míg 2014-re már csak 1750 dolláros aranyárat vár. S azzal is az aranyeladást sugallja, hogy megítélése szerint a sárga nemesfém hosszabb távú tartása kockázatainak aránya a várható hozamhoz képest fokozatosan nő. Kétségtelen, Sinclair évek óta az aranyár kilövellésére vár, 3500-12400 dollár között bármilyen kurzust elképzelhetőnek tart. Ám utóbbi nem is olyan vad feltételezés, hiszen nem kisebb potentátok, mint az IMF, a World Gold Council,a FED, a Bloomberg és a Guggenheim Investments a történelmi minimumon álló aranyfedezettség alapján legalább 30 százalékos drágulást vár, s ha az aranyfedezettség csak a 40 százalékos historikus átlagra állna vissza, akkor a sárga nemesfém unciája 5154 dollárt érne, az 1934-es 1:1-es arányból pedig 12 884 dolláros aranyár adódna! Naivak lennénk, ha azt gondolnánk, hogy az aranyár-emelkedés kizárólag a pénzügyi és monetáris rendszerbe vetett bizalom megrendülésének a kifejeződése és abban nincs szerepe a piaci manipulációknak. Ám a híres Charles Dow elmélete szerint az alapvető trendeket nem lehet manipulálni, ahhoz a piaci törvényszerűségek egész egyszerűen túl erősek.

Forrás: Jim Sinclair, Conclude 

conclude.hu

Hosszútávú befektetők és rövidtávú spekulánsok egyaránt feszülten figyelték...

Az arany igen változékony arcát mutatta az elmúlt kereskedési héten, ami jelentős mértékű ingadozást jelentett mindkét irányba. Hosszútávú befektetők és rövidtávú spekulánsok egyaránt feszülten figyelték a kurzus hirtelen végbemenő vad irányváltásai miatt átmenetileg talán drámainak ható kilengéseket. A megnövekedett volatilitással kapcsolatban számos találgatás is napvilágot látott, volt, aki máris az aranypiac „összeomlását” vizionálta. Valójában nem történt azonban több egy szerdai mínusz 1,5%-os napon belüli elmozdulásnál, ami viszonylag hétköznapi esemény a világ tőzsdéin, és nem is szokott senkit egy napnál tovább foglalkoztatni.

A szerdai áresés után egyes piaci szereplők még a sebeiket nyaldosták, amikor a figyelem már ismét az euróválság és az amerikai „fiscal cliff” körüli aggodalmakra terelődött. A „költségvetési sziklaszirtet” egyrészt a George W. Bush által bevezetett adó- és járulékkedvezmények kifutása jelenti az év végén, másrészt pedig a tavaly az adósságplafon körüli kongresszusi vita kompromisszumos megoldásának részeként kidolgozott úgynevezett Budget Control Act 2011 életbe lépése 2013. január 1-jén. E kettő együtteséből áll össze az a radikális államháztartási kiigazító csomag, amelynek maradéktalan és azonnali teljesülése esetén az USA gazdasága a „fiskális sziklaszirt” széléről ismét a recesszió mély szakadékába zuhanhat.

A fiskális szakadék elkerülése ezért jelenleg a washingtoni törvényhozás legfőbb célja, de az ehhez vezető utat republikánusok és demokraták természetszerűleg máshogy képzelik el. Így nehéz megjósolni, hogy a fennmaradó pár hét elég lesz-e a pártok közötti kompromisszumra, mint ahogy az is kiszámíthatatlan jelenleg, hogy milyen megegyezés születik végül meg. Egy biztos, amennyiben a megengedett időn túl zajlana a huzavona, úgy abból a nemzetközi pénzpiacokon extrém felfordulás kerekedhet, beláthatatlan következményekkel a nemesfémek árfolyamára. Egyes elemzők erre az esetre párhuzamot vonnak a tavaly nyári eseményekkel az amerikai adósságlimit megemelése kapcsán. Akkor a pártok közötti patthelyzet két hónap alatt az aranyár közel 30%-os drágulásához vezetett. Mások, közvetlenül a Lehman-csőd utáni állapotokkal látnának hasonlóságot, amikor a kibontakozó recesszió hatására minden tőzsdei árfolyam, többek között az aranyé is zuhanni kezdett. Akkoriban létkérdés lett a likviditás megőrzése, és ez minden eszközkategóriában általános kiárusításhoz vezetett.

Forrás: tozsdeforum.hu